Cseresznyés-csokis pite

Ettől a süteménytől izomlázam lett. A vádlimban. Merthogy a recept úgy kezdődik, hogy "fogj egy kettes létrát, mássz fel a "högyibe", és szedj egy nagy vödör cseresznyét a magas ágakról, hiszen ott a legszebb." Rutintalan létramászóknál garantált az izomláz...
Aztán a recept így folytatódik: "...majd válogasd át, hogy csak a legszebb szemek kerüljenek a befőttesüvegbe, télire. 
De ugye cseresznyéből is megérdemli a csúnyácska ( = picit repedt, kicsit foltos) is, hogy szeressék, ezért vagy tukmáld rá a családra (csak haladóknak ajánlom, mert ez a bonyolultabb út, hiszen teli a fa szebbnél szebb szemekkel még...), vagy magozd ki, és süss egy pitét (kezdők is bátran)."

Osztatlan közös kerten osztozunk nagyon kedves szomszédainkkal, akiktől korlátlan szedési jogot kaptunk a cseresznyefájuk valamennyi mínusz egy-két ágára vonatkozóan. 
Nem az a típus vagyok, aki ezt nem használja ki, főleg ha a gyümölcs ennyire kiváló minőségű és bőséges. S főleg ha három gyermek van a háznál, akik télen-nyáron szeretik a cseresznyét. 
Így lett aztán ez a sütemény is. 

Tehát még egyszer a recept...
Hozzávalók: 

1 db kettes létra
1 db cseresznyefa
1 db nem vagy enyhén tériszonyos delikvens. Ezek segítségével hozzájutunk tetszőleges mennyiségű cseresznyéhez. Abból pár maréknyit kimagozunk. 

Majd: 12 dkg vaj/margarin, 12 dkg cukor, 1 vaníliás cukor, csipet só, 2 kanál citromlé, egy (bio) citrom reszelt héja. Ezeket simára keverjük. 

Majd: 3 egész tojás, 20 dkg liszt, amibe előzőleg 2 csapott teáskanál sütőport vegyítettünk, és egy tábla (10 dkg) apróra tört étcsokoládé. Ezeket is hozzákeverjük. A tojást, ha igazán precízek akarunk lenni, akkor egyenként. Ha nagyon sűrű a tésztamasszánk, 1-2 kanál tejjel lágyítjuk. 

Mehet a piteformába, s a tetejére szórjuk a magozott cseresznyénket.
180°C-on kb. 40 percig sütjük. Megpróbáljuk megvárni, amíg langyosra hűl. Akár sikerül, akár nem, miközben esszük, azon gondolkodunk, amin akarunk. Én mondjuk azon, hogy ennyi tökéletesség az életben nem lehet a véletlen műve..💗

                     

Kapros-túrós pite

Az úúúúúgy volt....hogy kimentünk szombaton a piacra. Ott találtunk olcsón nagyon szép kovászolni való uborkát. Ahhoz vettünk egy nagy csokor kaprot. Arról már itthon eszembe jutott, hogy "ejjderégenettem" kapros-túrós pitét. Így aztán a csokor egy részét kispóroltam a kovászosból. 
Hétfőig ugyan várnia kellett, de akkor átlényegült végre 😊

Recept egy kb. 18x30 cm-es tepsihez:

A dagasztógép üstjébe kimérek 30 dkg lisztet, és fél teáskanál sóval elkeverem. Közepébe mélyedést készítek, melybe 2 kanál cukrot szórok, majd rámorzsolok 1,5 dkg élesztőt. Felöntöm 1 dl langyos tejjel, s megvárom, míg az élesztő felfut. Utána hozzáöntök még kb. 0,5 dl tejet, és 1 tojás sárgáját. Elindítom a dagasztást, s pár perc után még hozzáöntök 5 dkg olvasztott vajat/zsírt/margarint, és hagyom a gépet úgy tíz percig dolgozni. Ha a tészta túl kemény, pici tejjel még lágyítom. Ezt követően egy tiszta konyharuhával letakarva megvárom, míg a duplájára kel. 

Közben 75 dkg zsíros túróra ráütök egy egész tojást és még egynek a sárgáját, picit sózom, 3 kanál cukorral és egy pici sóval ízesítem, egy csokor apróra vágott kaporral megszórom, és villával alaposan összetöröm. Végül a tésztához és a töltelékhez felhasznált 1-1 tojássárgája szétválasztásánál megmaradt fehérjékhez még egy tojásfehérjét adok (a sárgáját félreteszem, még kell) és pici sóval plusz 2 kanál cukorral kemény habbá verem. A cukrot nem azonnal adom hozzá, hanem mikor már majdnem készen van. Végül a túróval óvatosan, lágy mozdulatokkal összekeverem, hogy az ne törjön nagyon össze.

A tésztát egy olajjal vékonyan kikent tepsibe teszem, és a kezemmel szétlapogatom. Ráöntöm a tölteléket, és 180 °C-on 15 percig sütöm. Közben a megmaradt tojássárgáját egy nagy kanál tejföllel kikeverem, és 15 perc után megkenem vele a süteményt. Végül még további kb. 20-22 perc alatt szép pirosra sütöm. 

Én úgy szeretem a kapros-túrós pitét, hogy ha vékony a tésztája és vastag a tölteléke. Mivel készítés közben úgy találtam, hogy ez a tésztamennyiség az én ízlésemnek túl sok lesz, lecsíptem az egyharmadát, és készítettem belőle 4 azaz négy darab pici bogyiszlói tejfölös-borsos kalácsot... azt hiszem ez a minimum rekordom "téfölösből" ... 😅 mind elfogyott az is. Egyszer majd lesz egy írás erről az ikonikus kalácsról is 😊

 

Bodzás-tejfölös pite

Ha vasárnap, akkor süti. 😊
A sok online és személyesen kapott pozitív visszajelzés okán felbátorodtam, és igyekszem majd saját kísérletezésű receptekkel is megjelenni, mint például ez itt. 
A már bemutatott bodzakrém receptjét vettem alapul, és fejlesztettem tovább egy nagyon finom pitébe való töltelékké. 
A tészta Kishúsnak köszönhetően külsőre  kissé rusztikusra sikeredett, lehetne ennél szebben is, és a töltelékből legközelebb dupla adagot készítek, de ízre tökéletes lett. Itt a receptnél már a kétszeres mennyiségeket adom meg:


A krémmel kell kezdeni, hogy nagyjából kihűljön a sütésig. Ehhez szükséges:

4 tojás
4 evőkanál vaníliás cukor
csipet só
3 dl házi bodzaszörp
1 citrom leve

Ezeket kézi habverővel összekeverem, majd lassú tűzön, állandóan kevergetve felforralom. 
Mikor forr, hozzáöntöm a 3-4 kanál bodzaszörppel simára kevert 2 nagy kanál étkezési keményítőt. 
A tűzről levéve, de még melegen, hozzákeverek 12 kanál tejfölt. Hagyom kihűlni. 

Tészta: 

25 dkg liszt
12 dkg vaj vagy margarin
10 dkg cukor
csipet só
1/2 kk. sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
1 tojás

A tojás kivételével mindent beleteszek a késes aprítóba, a vajat lehetőleg jó hidegen. 1-2 percig hagyom dolgozni a gépet, majd a tojással összegyúrom a  tésztát és mehet is a hűtőbe jó félórára. 
Utána két sütőpapír között kinyújtom kb. 1/2 cm vastagra, piteformába helyezem, és a szélén túlnyúló darabokat levágom róla. (Ha épp nem sertepertél egy egyéves a lábam körül, akkor szebben, egyébként meg ahogy sikerül 😅)
Tipp: A levágott darabokat sem kell kidobni. Ha épp nem tudjuk elhasználni (mondjuk egy kisebb piteformában), akkor mehet a fagyasztóba. Sok kicsi sokra megy alapon a következő két piténél leeső darabbal együtt már összejöhet egy újabb adag. 

Megtöltöm a krémmel, és mehet a sütőbe 180 °C-on kb. 25 percre. 

Eperrel együtt még finomabb 😊

Citromfüves pite eperrel, áfonyával

Wekerle közvetlen szomszédságában élünk, a gyerekek oda járnak iskolába, így ezer szállal kötődünk. Több éve már, hogy ideköltöztünk, de nem tudok betelni vele. Egy dolog a hely mézeskalácsszerű szépsége, de ezen túl is, egy olyan közösség részévé váltam, ami cáfolja a nagyvárosi elidegenedés elméletét 😊
Ennek a közösségnek a révén jutottam pénteken egy gigantikus mennyiségű csodafriss citromfűhöz. Természetesen a nagy része azonnal ment ázni, hogy 2 nappal később citromfű szörppé lényegüljön, de ezúttal továbbgondoltam a felhasználás lehetőségeit, és kísérleti sütésbe kezdtem. Ennek eredménye lett ez a pite. Két dologban biztos voltam: a kislányom nem fogja megenni, mert van benne "valami zöld" (tévedtem...de nagyon...), s hogy a rendelkezésre álló gyümölcs kevés lesz, mert a kispicikémmel együtt sütöttem (nem tévedtem, megette a felét 😅). Ezért eperből csak daraboltak jutottak rá, bár egész szemekkel szerintem még mutatósabb lenne. De azt, ahogy Kishús epret eszik, tanítani kellene - étvágytalan emberek gyógyulnának meg kizárólag a látványtól 😊 
A recept saját fejlesztés, egy régi bevált pitém füvesítése 😅 
Szeretem, mert egyedényes süti, nem kell sokat mosogatni utána. 
12 dkg vajat 12 dkg cukorral, 1 vaníliás cukorral, csipet sóval, 2 kanál citromlével, egy (bio) citrom reszelt héjával simára keverünk. Egy bögrényi friss citromfüvet késes aprítóval összeaprítunk, s hozzákeverjük. Majd egyenként hozzáadunk 3 egész tojást, végül 20 dkg lisztet, amibe előzőleg 2 csapott teáskanál sütőport vegyítettünk. Ha nagyon sűrű, 1-2 kanál tejjel lehet lágyítani. 
Mehet a piteformába (az enyém ikeás kőedény, nem kell előtte kikenni), tetejére eper és áfonya, vagy ami éppen van.
180°C-on 45-50 perc kell neki, tűpróbával ellenőrzöm a végén.